A kandallók sokáig nem csak az egyik legfontosabb és leghatékonyabb fűtési rendszernek számítottak a világ számos pontján, hanem státuszszimbólumként is funkcionáltak, hiszen a középkorban nem volt ritka, hogy akkora kandalló tűztereket építtetett magának egy-egy tehetősebb földesúr, amibe akár állva is befért egy ember. Persze ilyen méretű kandallókat csak a legtehetősebbek engedhettek meg maguknak és minden kandalló fölött ott díszelgett a nemesi család címere is büszkén hirdetve, hogy nem akárkinek az otthonába léptünk ám be.

Természetesen a fűtőrendszerek modernizálódásával a kandallók a 20. század folyamán fokozatosan elveszítették fűtéstechnikai erejüket és már inkább csak belsőépítészeti díszítőelemként használták őket. Annak ellenére, hogy hazánkban a kandallók, és a velük való fűtés, soha nem bírtak akkora szereppel, mint a cserépkályhák, vagy a kemencék, mégis az utóbbi két évtizedben idehaza is egyre többen döntenek úgy, hogy beépíttetnek egy kandallót otthonukba és nem csak azok lakberendezési ereje miatt (bár kétségkívül ez is fontos tényező), hanem mert kiváló fűtési alternatívát jelenthetnek, ha meguntuk a már-már csillagászati gázszámlákat. Persze a kandallók között is vannak gáztüzelésű változatok, de ezek mellet értelemszerűen nem a gázszámla csökkentése miatt dönt az ember, hanem hogy egy ilyen épületgépészeti elemmel tegye egyedivé otthonát. Nézzük azonban, hogy milyen megoldások közül választhatunk, ha fatüzelésű kandallót szeretnénk otthonunkba. A kandallókat a tűztérnyílástól a tűzaljig sokáig teljesen egyedileg tervezték és építették fel, melyek tűztere egészében nyitott volt. Tűzbiztonsági szempontból ez érthetően nem a legjobb választás, hiszen a kipattanó szikrák miatt a kandalló tűztere előtt semmilyen éghető bútordarab nem helyezhető el, ráadásul a tűz hatósugarában a padlót is le kell fedni valamilyen magas tűzálló képességű anyaggal. A 20. század közepén elkezdtek terjedni a előgyártott acélból, vagy öntöttvasból készült kandalló tűzterek, melyek sokkal egyszerűbbé tették a kandalló építés folyamatát, hiszen csupán a már előre elkészített tűztereket kellett rákötni a füstelvezető rendszerre, majd ezeket falazták körbe és húztak föléjük egy "süveget". Az ilyen kandallóbetétek már a legtöbb esetben zárt rendszert alkottak, ugyanis tűznyílásukat ajtóval zárták el. Persze, hogy a ropogó tűz igéző látványát is élvezhesse a kandalló tulajdonosa, az ajtók ma már kizárólag magas hőálló képességű kerámiaüvegből készülnek, így a tűz lobogásának egyedülálló hangulatáról sem kell lemondanunk, az otthonunkat mégis teljes biztonságban tudhatjuk. Fűtéstechnikai szempontból az ilyen kandallók két nagy csoportra oszthatók: vízteres és légfűtéses kandallókra. A nevük alapján nem nehéz kitalálni működési elvüket, hisze a légfűtésesek közvetlenül az otthon levegőjét, míg a vízfűtésesek a radiátor, vagy a padlófűtés csöveiben keringő vizet melegítik. Ebből kifolyólag a légfűtéses kandallók kisebb méretű ingatlanok fűtésére alkalmasak, illetve másodlagos fűtőrendszerként ajánlott használatunk, a vízteresek azonban egy nagyobb alapterületű ingatlan elsődleges fűtőrendszerként is megállják helyüket. Hogy mi magunk melyik mellett döntünk azt nyilván saját igényeink és persze otthonunk paraméterei határozzák meg,