A különbség a működésükből, jobban mondva a szoba lehűtésének folyamatából fakad. Egy inverteres klíma ugyanis szinten tartja a hőmérsékletet, míg egy hagyományos klíma berendezés pedig folyamatosan visszahűti a helyiséget a kívánt hőfokra. De nézzük ezt egy kicsit részletesebben. A hagyományos, régi légkondicionálók az úgynevezett on-off módon működtek, vagyis állandóan ki-és bekapcsolták magukat. Beállítottuk a kívánt hőmérsékletet mondjuk kellemes 26 C fokra. Ha odakint nagyon meleg volt, akkor egyértelmű hogy a lakásban is melegebb volt, mint 26 fok, tehát a klíma bekapcsolt. Hogy minél hamarabb a kívánt hőmérsékletere hűthesse a helyiséget a ventilátor és keringető rendszer nem fokozatosan pörgött fel, hanem egyből a maximum teljesítményre kapcsolt, hogy mi minél hamarabb élvezhessük a hűs 26 fokot. Ezt viszonylag gyorsan el is érte és mikor a beépített érzékelő jelezte elértük a kívánt hőmérsékletet, a berendezés lekapcsolt.

Persze a hűtés megszűnésével a hőmérséklet sem maradhatott sokáig ezen a szinten és akár már perc múlva (nyilván ha odakint tikkasztó volt a hőség) újból 26 C fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Ekkor az érékelő újból munkára szólította a ventilátor rendszert és berendezés újból bekapcsol, persze most sem szép, fokozatosan felpörgetve teljesítményét, hanem újból maximumra járatva magát. A hűtés következtében a helyiség hőmérséklete újfent 26 foka alá csökkent és klíma megint kikapcsolt. Ez a ki-és bekapcsolási folyamat aztán végeláthatatlanul ismételte önmagát. Ha az ember végi gondolja ezt a folyamatot, akkor egyből rájön, hogy ez több szempontból sem túl praktikus. Egyrészről a berendezés nem tudja állandóan a megfelelő hőfokon tartani a helyiséget, hol melegebb lesz, hol pedig hidegebb. Másrészről már gyerekként megtanultuk, hogy bármilyen test, bármilyen irányú mozgásáról is legyen szó, sokkal kevesebb energiába kerül a mozgást fenntartani, mint újból és újból elindítani. Ehhez még hozzájön, hogy a legtöbb elektromos eszköz akkor fogyasztja a legtöbb áramot, mikor azt bekapcsoljuk, sőt az elektromos hálózatot is akkor éri a legnagyobb terhelés, mikor az eszköz bekapcsolásakor megugrik a hálózat feszültségi szintje. És akkor még nem is eset szó a zajról, amit az ilyen klímáknál az okoz, hogy mint említettem nem fokozatos az eszköz teljesítményének növekedése, hanem egyből csúcsra járatja magát.

Ezzel szemben egy inverteres klíma soha nem kapcsol ki, de ha úgy vesszük, akkor valójában bekapcsolva sincs szinte soha. Hogy mit értek ezalatt? Az előző példából kiindulva beállítjuk a hőfokot 26 C fokra. A szobában meleg van, de egy inverteres klíma ekkor sem fog 100 %-ra felpörögni csak hogy néhány perccel hamarabb varázsolja elviselhetőbbé a légkört. Mikor a szoba hőmérséklete elérte a 26 fokot az inverteres klíma teljesítménye beáll egy olyan optimális és energiatakarékos fokozatra, mely elegendő ahhoz hogy a folyamatos hűtéssel pont ezen a 26 C fokon tartsa a helyiséget. Mikor a berendezésnek nagyobb hűtő hatásfokra van szüksége, mert mondjuk a nap elkezdett betűzni a helyiség ablakán, akkor is fokozatosan növeli saját teljesítményét, így sokkal kevesebb zajjal jár működése. Egy inverteres klíma, maximális fokozaton működve is, csak körülbelül 20-25 decibeles zajt kelt, ami nagyjából egy könyvtár átlagos zajszintjének felel meg. Tehát alacsonyabb villanyszámla, kevesebb zaj és komfortosabb érzet otthonunkban, ezt kínálja számunkra egy inverteres klíma.