Az Országos Képzési Jegyzéket (röviden OKJ-t) 1993-ban hozták létre Magyarországon, és tartalmaznia kellett az összes országunkban tanulható szakképesítést. Természetesen azóta több változáson is átesett már, mire elnyerte mai formáját. A következőkben erről lesz szó.

A középfokú iskola (gimnázium, szakközépiskola) elvégzése után több helyre mehetünk tovább a tanulmányi eredményünk alapján. Választhatunk a különböző felsőoktatási intézmények között, ha érettségink van, valamint tanulhatunk szakmát.

Mire eljutunk az érettségiig, szerencsés esetben körvonalazódik előttünk, hogy mivel is szeretnénk foglalkozni a nagybetűs életben, a munka világában. Ha szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába jártunk, annyiban szerencsések vagyunk, hogy annak elvégzésével már kapásból lesz egy szakma a kezünkben.

De mi van akkor, ha nem olyan iskolába jártunk, ami szakmát is ad? Ekkor lehetőségünk van rá, hogy érettségire épülő iskolarendszerű képzések közül válasszunk, természetesen az érdeklődési körünknek megfelelően. Az első szakma megkezdése 23. éves korig ingyenes, azon felül már fizetni kell.

Ha esetleg kedvet kapunk a felsőoktatási intézmények képzéseihez is, arra kell figyelnünk, hogyha felsőfokú szakképesítésen tanulunk, azzal fogynak az államilag támogatott féléveink is. A diploma megszerzésére összesen 12 félév jár, tehát úgy kell gazdálkodnunk. Persze a felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítések, már beleszámítanak a felsőoktatási intézmények alapképzésébe is.

Dönthetünk úgy is, hogy munka mellett tanulunk, sőt 23 éves kor után is belekezdhetünk tanulmányainkba. Ilyen esetekben az iskolák esti, illetve levelező tanrendet kínálnak a tanulni vágyóknak. Ezeken a tanrendeken csupán egy-két napot kell az iskolapadban töltenünk, mivel a tananyagot elküldik számunkra. Az élethosszig tartó tanulás jegyében az iskolákban nincs felső korhatár, tehát akár 60 éves korunkban is belevághatunk a tanulásba.

Előfordulhat olyan, hogy a 2000 előtt megszerzett szakmák már nem a foglalkozásunknak megfelelő tartalommal bírnak, így munkakeresés alkalmával, azzal találjuk szembe magunkat, hogy a megszerzett képzettségünk már nem jó egy adott munkakör betöltéséhez. Ez azért lehetséges, mert az OKJ folyamatos változásokon esik át, persze a szakmák nem tűnnek el, csak beolvadnak más szakképesítésbe.

Ilyenkor lehet segítség a tanulmányi szerződés. Ez mind a két félnek megéri, egyrészt a munkavállaló fejlesztheti eddigi tudását, másrészt 3-5 évig biztos munkahelye lesz. A munkáltatónak pedig ezzel nő a szakképzett munkaereje, amivel a vállalkozása is sikeresebb lehet. A munkavállaló ekkor iskolarendszeren kívüli szakképesítést szerez, de ez a kapott bizonyítvány esetében teljesen másodlagos kérdés.

A szakképesítések kimeneteli követelményei annyiban változtak, hogy iskolarendszerű képzések esetén kötelezővé tették a szakmai gyakorlatot. Ez annyiból jó, hogy a munka világában már 1-2 év gyakorlati idővel indulunk útnak, mely szerencsés lehet álláskereséskor. Iskolarendszeren kívüli képzések esetén a munkahely köteles igazolni a gyakorlati időt.

Az említett változások tehát azt a célt szolgálják, hogy bátran tanuljunk a lehetőségeinkhez mérten, így biztosíthatjuk magunknak a sikert az élet különböző területein.